- Hát itthon vagyunk Kicsikém! - mutattam be a kislányunknak a jövendőbeli otthonát. Békésen aludt, rá sem hederített a külvilágra. - Édesem, behordanád a cuccokat? - kérdeztem Louist.
- Hogyan kérdezhetsz ilyet?! Persze, hogy be, apuka vagyok mostantól nekem is megvan a helyem. - mondta majd a kezébe kapott 3 táskát.
- Köszönöm. - majd adtam neki egy csókot.
Mivel én a babával foglalkoztam, ezért Lou megpróbált készíteni valami ebédféleséget. Na jó, sült krumplit sütött... :D
Leszállt az este. Fent a szobánkban altatgattam a kezembe a kislányomat, háttal az ajtónak, énekeltem neki a "Little things"-et. Épp Louis része következett amikor Lou belépett egy csésze teával és ő vette át az éneklést, valahogy így:
- ... and all these little things. - énekeltem, miközben ringattam a pici lányt.
- You can't go to bend, without a cop of tea and maybe that's the reason that you talk in your sleep. And all those conversation are you secret that i keep thougt it makes no sense to me. - jött oda hozzám Louis és átkarolta a derekam és velem együtt ringatózott. - Gyönyörűen énekeltél.
- Ugyan ne viccelj, nem volt ez olyan jó.
- Ne ellenkezz, szép hangod van. - mondta és mélyen a szemembe nézett. - Ideadod? - kérte el a babát.- Tessék! - adtam a kezébe a lányát és ő egyből hülyéskedni kezdett vele és "Itt a papa, hol a papát?!" kezdett vele játszani. :D ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése