32. rész

Reggel gyorsan felekltem és összepakoltam az esti "buli" után. Később Harry hívta Louis telefonját, de mivel még ő aludt ezért én vettem fel. Azért keresett, mert szilveszterkor az egész banda hivatalos egy partyba, Harryékhez. Medencézés és pezsgőzés. Lodiat majd elvisszük Morryhoz, imádja a picit. :) Nem sokkal később Louis is felébredt, amikor visszabújtam mellé a kanapén.
- Jó reggelt Baby! - mondta álmosan.
- Na mivan, nem sikerült kipihenni magad?!
- Úgy horkoltál, hogy nem tudtam aludni. - mesélte poénosan.
- Ahha, mert én olyan vagyok, igaz?! Ez inkább rád igaz Édes.
- Elképzelhető, hogy én voltam. - mondta tök komolyan. - De az is lehet, hogy Lodi volt.
- Na róla pedig pláne el tudom képzelni. Olyan aranyosan szokott szuszogni. - áradoztam.
- Roppant értelmes reggeli téma... - mosolygott és karolta át a derekam.
- Jut eszembe, Harry meghívott minket is szilveszteri buliba hozzájuk. Megyünk ugye? - kérdeztem "bocsiszemekkel".
- Igen, ki nem hagynánk.
- Rendben, akkor szólok Morrynak. - álltam fel az ágyról és rohantam volna ki, amikor Louis nyúlt utánam.
- Egy az, hogy ne menj kérlek sehova, mert veled szeretnék lenni, kettő; nem lehetne, hogy most anyuékhoz vigyük a kislányt? - kérlelt engem. Nagyon ritkán látják Jay-ék Lodit, ezért a válaszom egyértelmű volt.
- Persze! Csak gondoltam, anyukád is terhes, nem szeretnék rá plusz terhet tenni.
- Nem teher neki! Imádja a picit. - mondta Louis elismerően.
Miután ezeket letisztáztuk még lustálkodtunk 1 órát a tévé előtt, majd felébresztettem Lodiat. Szegénynek még aludt a lelke is amikor felcsörtettem hozzá. Nem szeretem fölébreszteni. Olyankor mindig majd' megszakad a szívem, hogy nem aludhat tovább, mert a "buta" szülei felébresztik szegénykét.
Később Louissal átnéztük a Twitterét. Volt egy különleges Tweet;
"Kedves Louis! Nagyon szeretlek Téged és Diát. Sajnos halálos beteg vagyok és a bakancslistámon ti is szerepeltek. Kérlek kövessetek vissza engem, nagyon sokat jelentene. Üdv." 
Szó nélkül bekövettük mindketten és ki Tweeteltünk neki Louis Skype címét. Úgy döntöttünk, ha elérhető lesz a kislány Skypeolunk vele. :) Ennyit megérdemel. Istenem szegénykém... :'(
1-1,5 óra múlva vissza is igazolt bennünket és fel is hívtuk. Egyből beszélgetni kezdtünk.
- Úristen... Sziasztok! - integetett nekünk a kamerán keresztül.
- Szia! Hogy hívnak? - kérdezte Louis boldogan, amíg én felmentem Lodiaért.
- Emily vagyok! 3 éves koromban diagnosztizáltak nálam gyomorrákot. 1-2 évet jósolnak még nekem, mert nincs pénzünk kezeltetésre. - kezdett bele történetébe. - Rengeteg időt töltöttem már kórházban, szinte alig vagyok itthon. A műtétek is nagyon drágák, egyszerűen lehetetlen fedezni.
- Ez szörnyű! Mindenképp segítünk neked valahogy! - kezdtem bele mondanivalómba, Louis pedig szorgosan bólogatott.
- Sosem szerettem magam sajnáltatni, nincs szükségem rá. Szeretném szépen élni az életemet és várni a szörnyűséges napot amikor... - törölte meg könnyes arcát.
- Nem kell róla beszélned, ha megeröltető. - mondta Louis és ekkor már egy kis megtörést láttam az arcán. Ilyen értelmes és okos kislánnyal, hogy történhet meg ilyesmi? Isten mindig a szegényeket "veri".
- Te most Londonban vagy? - kérdeztem.
- Igen! A londoni kórházban a St. Tropez kaszínó sarkánál. - mesélte. - Egy hatalmas épület hasonló sorsú gyerekekkel. Még a koncertetekre sem mehetek el. - nevetett. - És bemutatnátok a kislányotokat? - kérdezte mosolygósan.
- Persze. Dia ideadnád? - kérte el Louis és az ölébe ültette. - Ő itt Lodia. Integess Emilynek. - integetett a kislány karjával.
- Nagyon szép baba vagy! - mutogatott Emily a kamerába.
- Emily, kontrolra kell menned! - szűrődött ki egy kis zaj.
- Köszönöm, hogy beszélhettünk! - köszönt el.
- Hidd el, még látjuk egymást! Légy erős! - kiáltottuk Louissal egyszerre és erre ő még küldött nekünk egy puszit, majd integetett és lerakta.
- Úristen Louis segítenünk kell neki! - mondtam amint letette.
- Tudom! Mi lenne ha elmennénk hozzá?
- Azzal nem gyógyulhat meg. Anyagilag gondoltam. 1-2 műtétjét kifizethetnénk. - ajánlottam fel.
- Jó ötlet, holnap elmegyünk hozzá a kórházba. - mondta és felpattant a gép elől. Mondtam neki, hogy vegyen Emilynek egy csokit és egy plüssmackót a játékboltból. Biztos örülni fog neki. Én szóltam a fiúknak, hogy holnap kórházat látogatunk. Ők szó nélkül beleegyeztek. Imádják a rajongóikat, ezt nagyon díjazom bennük. :) <3 Holnapra Niallék is hazaérnek, tehát ők is tudnak jönni.
Ahogy Louis visszatért becsomagoltuk az ajándékát Emilynek, majd átjött Harry. Dóri ultrahangra ment, ő pedig addig benézett hozzánk és megbeszéltük a holnapi napot. A mi kocsinkkal visszük Harryt és Dórit, mert az övék szervízben van. 
Este miután lefektettük Lodit, kimmentünk a kertbe és beszélgettünk. Harry gyorsan elment Dóriért és itt aludtak nálunk. Szinte egész este kint ültünk a kerteb és az erkéjen. Akartunk medencézni is, de túl hideg volt.