- Gyere kicsi! - guggolt le Louis és várta, hogy Lodia segítséggel felé tudjon menni. Hogy ki volt a segítség?! Niall. - Ügyes vagy! - kapta fel és pihe puszit adott neki, majd én is odamentem és megöleltem "népes" családomat. Láttam, hogy Niall lógatja az orrát, ezért felé nyújtottam a kezem és odahúztam magunkhoz.
Holnap Szilveszter, ezért nem lesz koncert Tokyo-ban, de oda kell utaznunk, mert ott ünnepeljük az Új Évet. Legalább is a többiek. Dóriékkal mi egy kis hotelben várunk majd. Beszélgetünk, esetleg előkerül egy kis pezsgő, de abból én már nem iszok.
- El kéne menni Dórit meglátogatni és összeszedni a cuccait, ha ma indulunk. - mondta Louis meglepetten.
- Nyugi, Harry már ott van vele, egész éjszaka vele volt. - nyugtattam meg, erre ő csak felhúzta a szemöldökét mosolyogva. Én elrohantam kivasalni Louis mai koncert ruháját, hogy ne legyen annyira gyűrött. A fiúk még próbáltak 1-2-szer. Addig én és Lodia a közönség soraiban ülve csodáltam őket. Kijelöltem egy helyet a színpaddal szemben. Ott fogunk ülni Dórival, a kordonon belül. A koncerten most egy csomót fogunk nosztalgiázni, mert énekelni fognak 1-2 éves számokat is.
KONCERTEN
- Dóri! Hogy vagy? - ordítottam Dóri fülébe.
- Megvagyunk! Még egy kicsit ki vagyok merülve, majd megpróbálok aludni a repülőn. - mesélte terveit. Na, kis anyám; az nem fog sikerülni, bármilyen fáradt is vagy! :)
Annyira szeretem amikor a srácok koncerteznek. Bár az eléggé kellemetlen amikor Harry és Louis lerohan hozzánk egy gyors csókért. Akkor több ezer Directioner sikít fel teljesen egyszerre. Ezt gyakorolják?! Sokan az irigységtől, sokan pedig a boldogság miatt.
- Szia Regi! - visítottam a telefonomba.
- Hali! Na, milyen a buli? - érdeklődött.
- Niall kapálózik a színpadon... szerintem arra céloz, hogy üdvözöl... igen-igen, üdvözöl téged, és most mutatott egy szívet. Öm.. szeret is! - találtam ki amit Niall akar nekem a színpadról elmutogat, hogy mit üzenjek Reginának.
- De Drága! Én is szeretem! - olvadozott a telefonba.
- Rendben, átadom! Beszélj egy kicsit Dórival is, szius. - köszöntem el és gyorsan Dóri kezébe nyomtam. Arról számolt be, hogy megszületett Darcy, akit Daisynek becézünk mostanában. :)Nagyban nézem a koncertet amikor egy lány ölelt meg. Nagyon meglepődtem, mert az a lány ne, más volt, mint Felicite, azaz Lottie Lou húga.
- Szia Lotte! - öleltem vissza. - Hát, te?
- Jöttem utánatok! Anya megengedte. - lelkendezett.
- Értem. - mosolyogtam és Louisra néztem és a kezemmel Lottiera mutattam. Louison láttam a boldogságot, amikor megpillantotta szeretett Húgát! <3 Nem tétovázott pillanatokon belül lejött és lent énekelt közben egy gyors öleléssel üdvözölte Lottiet. Amikor vége lett a szólójának, kikapcsolta a mikrofonját és köszönt egyet, majd ismét visszament és onnan folytatta az előadást. Én átkaroltam Lottiet és úgy néztük őket, mert már csak fél óra volt hátra a koncertből.
Amint vége lett, kézen ragadtam Lottiet és Dórit és a backstagebe rohantunk a fiúkhoz. Lottie elengedte a kezem és Louishoz rohant és a nyakába ugrott.- Tisztázzuk, te mi a fenét keresel itt? - nevetett Lou.
- Jöttem hozzátok, mert már hiányoztatok. - mosolygott Lottie.
- A többiek nem jöttek?
- Nem, elégedj most be velem.
- Ahha... cuccokat azért remélem hoztál. - nézett rá Louis komolyan.
- Két egész bőröndnyi ruhám van. - legyintett.
- Hozd gyorsan! A repülő kevesebb, mint 1 óra múlva visz minket Tokyoba. - figyelmeztette.
- Oké, de előbb ránézek Lodiara! - rohant el.
- A te kezed is benne van igaz?! - ölelt meg boldogan Louis.
- Nem, most az egyszer nem. - nevettem.
Felébresztettem Lodiat és még körül néztem, hogy nem hagytunk-e itt valamit és elindultunk a reptérre egy magán limuzinnal. Még gyorsan elköszöntem Sydney-től, majd beszálltam a repülőbe, de előtte segítettem Lottienak bepakolni a bőröndjeit.
A repülőn négyes ülésben ültünk, ahol a két oldalamon Lottie és Louis, Louis ölében pedig Lodia csücsült. <3
Louis nem bírta sokáig; leterítette a hálózsákját és nem érdekelte senki és semmi, Ő ott elaludt! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése