Délelőtt tévéztem. Átgondoltam pár dolgot, hogy mit kell csinálni a turné ideje alatt, mikor leszek itthon és egyéb apróságok, amiket nem árt átgondolni. Ránéztem a Twitterre és valóságos háború folyt a shipperek között. Néhányan azt állították, hogy "Larry létezik", páran pedig Louis és az én kapcsolatom mellett érveltek. Kénytelen voltam beszállni a vitába,e zért Tweeteltem egyet magyarul és angolul is.
"Ha nem tudtok semmit miért állítotok hazugságokat?! Csak mert jó a barátságuk, az nem jelent semmit. Kérlek fejezzétek be, szeretem Louist! xx."
Annyira elegem van ezekből. Elfogadom, hogy sokan nem szertenek. Ez eddig oké. De akkor is.
- Mi az? - lépett a hátam mögé Louis.
- Folyik a Tweet háború "Larry is real"-el. - forgattam a szemeimet unottan.
- Jajj. Mikor lehet már végre felfogni, hogy haverok vagyunk. Ennyi. - érvelt Louis, mikor csöngettek. - Mi az már? - kiabált idegesen.
- Zay, Perrie és Harry vagyunk. - hallottam Pezz aranyos hangját, mire Louis mellkasa felé emeltem a kezeimet, hogy nyugodjon le egy kicsit, majd ezek után az ajtóhoz indultam és kinyitottam.
- Hello. Zavarunk? - kérdezte Harry.
- Dehogy is. Ti sosem. - öleltem magamhoz a társaságot, majd beljebb invitáltam őket.
Leültünk az asztalom köré és az EMA-ról beszélgettünk. Szerdán lesz, tehát, nem Amerikába megyünk, hanem Franciaországba és utána jöhet New York. Nem is baj, egyáltalán nem szeretem azt a balhés országot. Megittunk egy bögre teát és tovább dumáltunk.
- Harry kérlek hoznál nekem egy pohár vizet? - kértem meg.
- Persze. - állt fel, majd Perrie is vele tartott, mert neki is kellett. Pár perc múlva egy érdekes beszélgetést hallhattunk:
- Még is mi a francot csinálsz? - visított Pezz. Felkaptam a fejem és a konyha felé néztem.
- Bocs. Kell az ingem?! Néz..
- Dehogy kell! Fuss! - fenyegetőzött Perrie.
- Mi van? - léptem a barátnőmhöz.
- Ez az idióta rám öntött egy adag hideg vizet. - mutatott Harry felé aki bájosan vigyorgott.
- Majd pont tőled ijedek meg? Ne viccelj már..
- Haver! Nem viccel, rohanj! - nézett be Zayn.
Ekkor Harry kínoson Pezz arcába vigyorgott és végig sodorva a konyha pultot elkezdett rohanni a fürdőszoba felé, ahova be is zárkózott.
- Ne bánts! - visított kérlelve.
Elnevettem magam, majd megragadtam Perrie kezét és a gardrób felé húztam. Adtam neki egy pólót. Szerencse, hogy ugyanaz a méretünk és nem "lóg" rajta a ruha. Egyébként is kiszemelte még régen magának azt a ruha darabot, így úgy döntöttem, hogy neki adom. Mért is ne?!:) Megérdemli.
Vissza ültem a helyemre, majd Louis vállára hajtottam a fejem és tovább hallgattam, hogy mit beszélgetnek..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése