Másnap sokáig lustálkodtunk. Kb 11-ig feküdtünk és beszélgettünk, meg tableteztünk. Elhatároztuk azt is, hogy mától elmegyünk Louishoz és ott fogunk még 3 hónapig lakni, utána pedig indul egy újabb turné. Gyorsan "kikapartuk" magunkat az ágyból és elmentünk ultrahangra a magán kórházba.
- Várom, hogy láthassam. - mondta Louis, miközben megfogta a combomat vezetés közben.
- Én is! Hihetetlen érzés. - mondtam boldogan. - Mellesleg, hogy van mégegy gyönyörű gyerekünk. - néztem hátra az alvó Lodiara.
Gyorsan kerestünk parkolót és bementünk. A recepción adatokat kértek mint minden egyes látogatáskor (???). Ha egyszer elmegyünk nem tudják elmenteni vagy ilyesmi?! Én is jókat kérdezek, orvostan hallgató voltam idáig és az is vagyok. Ha a gyerekek ovisok leszenek akkor folytatom tovább.
- Dia Tomlinson jöhet. - mondta az orvos. Sokak fejéb felmerül a kérdés, hogy "Ezt a lotyót mért nevezik Mrs. Tomlinsonnak amikor még össze sem házasodtak?!". Hát azért mert amikor eljegyzett Louis akkor felvettem a családnevét, mintha már férjezett lennék. Igen, órákat el tudok történetezni a szín tiszta semmiről.
- Feküdjön le és húzza fel a pólóját. - adta az utasítást az asszisztens, mintha nem tudnám... de nem baj, a dolgát végzi.
- Na, akkor lássunk hozzá. Hogy érzi magát? - kérdezte az orvos, miközben a hasamra kente azt a kenőcsöt.
- Nagyon jól, köszönöm.
- Áhh, igen, már látom is! Kíváncsiak a nemére? - kíváncsiskodott a Doktor Úr. Mi összenéztünk és egyszerre bólintottunk. - Ez esetben gratulálok, úgy tűnik kisfiuk lesz! - mondta lelkesen a doktor. Egyszerre csillant fel a szemünk Louissal, főleg nekem. Lou mindig is egy kisfiúra vágyott és most megadhatom neki. :)
- A legjobb hír! - szorította meg a kezem Louis és én rá néztem.
- És ott a feje. - böktem a monitorra.
- Jól gondolom, hogy orvosnak készül? - kérdezte az asszisztens kíváncsiskodóan.
- Igen. Csak amikor a lányom megszületett abbahagytam egy időre az egyetemet. De ha nagyobbak lesznek a gyerekek akkor kijárom még azt a maradék 1 évet. - meséltem lelkesen.
Hamarosan végeztünk is. Visszaszaladtunk az autóba, amikor mind a hárman bepattantunk 1-2 másodperces csönd után nevetni kezdtünk.
- Egy kisfiú, hallod?! - mondta Louis boldogan és felém fordulva megfogta mindkét kezem. - Lodia, kislányom öcséd lesz! - fordult hátra.
- Induljunk. - mondtam kedvesen. Lou egész végig arról beszélt mit fog tanítani a kisfiának. Micsoda lelkes apuka. ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése